Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

Miért gerilla?

2018. október 31. - bozon

Mert mindenkinek, akár egyedül, egymástól elszigetelve is fel kell vennie a harcot a szemét ellen. A legtöbb változást a legkönnyebb és leghatékonyabb felülről indítani, hiszen például egy ember nem változtathatja meg egy város közlekedését, csak a rendszer átalakítása. Egyetlen tanár nem újíthat meg egy iskolát, csak a teljes tanári kar, vagy még inkább egy átfogóbb intézkedés. Ugyanígy egy-egy gerilla nem fogja megoldani az emberiség szemétügyeit. Azonban vannak sürgős problémák, vannak szükséghelyzetek, amikor mindent meg kell próbálni. 

gerillakuka-nari.png

Például sok gerilla már szemléletet formálhat, felhívhatja a döntéshozók figyelmét, gondolkodást indíthat el, vagy elég nagy tömegben akár már önmagában, az intézményes előrelépés előtt mérhető változást idézhet elő. Kicsi remény, de nagy a probléma. Napjainkban nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez az emberiség legnagyobb problémája, aminek megoldásából kinek-kinek ki kell vennie a maga részét. Ahol megjelenik az ember, mindent elönt a szemét. A földben, tengerben elsősorban a műanyag, a levegőben pedig az üvegházhatású gázok. Nem babra megy a játék, hiszen immár köztudott, hogy ha minden úgy meg tovább, ahogy most, akkor az ökológiai katasztrófa felé menetelünk.

Elengedhetetlen tehát, hogy ha csak a saját háztartásunkban, és csak a legapróbb döntésekkel is, de mindannyian letegyük a garast a szemétcsökkentés mellett. S ha otthon sikerült, előbb-utóbb sikerül a szomszédok körében, az utcán, a faluban, városban, s az egész világon. 

A forradalmi ideológia

Nagyon röviden itt két aspektusra térek ki (később talán részletesebben is szót ejtünk ezekről). Először is, amikor majd már sokan kiléptünk vállalásainkkal a szélesebb közösség elé, a szemétügyek – vagy általában, a közügyek – intézésének részleges lakossági átvállalása enyhíti a kijelölt felelős intézmények erőforráshiányát, egyszersmind a sok-sok résztvevő vállalható mértékű egyéni hozzájárulásának összefogásával jelentős erőfeszítést tud felmutatni.

Ezt a szemléletet a sharing economy (kevésbé ismert magyar nevén közösségi gazdaság, amely például a hírekben is szereplő airbnb-t vagy az Ubert, pontosabban a mögöttük álló modellt takarja) analógiájára elnevezhetjük sharing governance-nek (rögvest fordítsuk úgy, hogy közösségi kormányzás), mely idővel valóban forradalmi változásokat indíthat el. Nagyon súlyos legitimitást ad ugyanis a sokak által áhított közösségi döntéshoztalnak is. Amikor a lakosság már ilyen kiterjedt feladatokat vállal önszerveződő módon, és nem „csak úgy általában” a nagyobb beleszólásról áhítozik, ez egy megkerülhetetlen igénnyé válik. 

A forradalmi ideológia másik része sokkal kevésbé elméleti. Arról van szó, hogy a szemetünkre hogyan gondolunk. Régen, amikor minden szemét lebomlott, eltettük valahová, s nem volt vele gondunk. Később, leginkább a műanyagok megjelenése és a jólszervezett, gépesített települési hulladékgyűjtés megszervezése után már egy picivel több gond van a szemetünkkel, azonban a lakosság szemléletén ez nem sokat változott: betesszük a kukába, aztán nincs vele gondunk.

Olyan, mintha a kuka fedele egy másik univerzum kapuja lenne, ahol egyszer s mindenkorra eltűnik a szemét, és ezzel minden meg van oldva. Ezzel szemben tudatosítani kell magunkban: a szemét velünk marad, ebben a világban, s hogy később mi történhet, mi történik vele, alapvetően kell, hogy meghatározza a vele kapcsolatos gondolkodásunkat. Mindenki felelős a maga szemetéért, akkor is, amikor azt a kukások már elvitték!

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr4514335297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.