Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

Mi lesz a diólevéllel?

2018. november 02. - bozon

A nagy mumus, amiről szinte mindenki „tudja”, hogy „nem lehet” a komposztba tenni. Ennek megfelelően nem is teszi oda. Akkor hová jut általában? Jó ez így? S miért nem? 

Az előző posztban az avar lehetséges sorsainak felsorolásában a zöldhulladékos zsák esetét nagyvonalúan elintéztem egy rövid említéssel, azonban mentségemre legyen szólva, hogy félmegoldásnak neveztem, és ez mindent el is mond róla. Jobb mint a környezetterhelő szemétté alakítás (a kukába vagy tűzbe rakás), de rosszabb mint a tökéletes megoldásként megjelölt helyi komposztálás. Ha tehát valaki minden erejét megfeszítve sem tud jobb megoldást, használja nyugodtan, de azért ne elégedjen meg vele. 

Na, de a dióról keztünk el diskurálni. Hogy jön ide a zöldzsák? Úgy, hogy a bevezetőben említett népi bölcsességet megfogadva a diólevelet a környezettudatosabb kerttulajdonosok sem komposztálják helyben, hanem – nincs mit tenni, ugyebár – valamilyen rosszabb sorsot szánnak neki. Alapvetően a legjobb ösztönök munkálkodnak azokban, akik e rosszabb sorsok közül a zöldzsákot választják; és sokan is vannak, akik így tesznek. Sok kertvárosi porta előtt látni most ősszel, hogy a zöldzsák tipikus felhasználási módja a diólevélgyűjtés. 

dsc02516-kicsi.JPG

Ezzel, úgy tűnik, csak egy baj van: az FKF Zrt. a saját honlapja zöldzsákos eligazításában kéri a lakosokat, hogy a zöldzsákba – a többi mumus mellett – a diólevelet se tegyék bele. Most akkor mi van, tönkrement az egész város komposztja? 

Rövid úton, józan paraszti ésszel levezethető, hogy nem. Felesleges ugyanis a fenti útbaigazítás. Az FKF nem tudja megakadályozni, hogy egyes lakosok diólevelet tegyenek a zöldzsákba; sőt, miután ez megtörtént – és mi az, hogy megtörtént, sokak számára ez a tipikus –, illetve miután ezt kiválogatni már nem lehet, ennek megfelelően ezt az ottani komposztáló rendszernek tudnia is kell kezelni. 

Hogy is van ez? 

Az előző, avaros posztban kicsit lelőttem a fő poént is: nincs egyszerűbb annál, mint a komposztálást felkészíteni a diólevélre. Egyszerűen csak hagyni kell ugyanúgy lebomlani, ahogy évmilliók óta mindig is lebomlott. A diólevelet mint különleges zöldhulladékot számon tartóknak abban igazuk van, hogy ebből rövid idő alatt nem lesz érett komposzt, de abban nem, hogy sohasem. 

Miután ez nem triviális kérdés, különböző mélységű kutatások is folytak a témában, de ha rákeresünk a diólevelek komposztálására a neten, a témát népszerűsítő oldalakon számtalan leírást találunk a témáról (itt egy oldal, amely több más útmutatást is linkel). A lényeg, hogy jó körülmények között nyolc–kilenc hónap alatt minden olyan anyag, ami a diólevélben van, és esetleg káros lenne, elbomlik. 

S végül, hosszú ez a nyolc–kilenc hónap? Ha arra gondolunk, hogy gyors komposztálással akár négy-hat hónap alatt is lehet komposztot gyártani, hosszúnak tűnik. Ha azonban arra gondolunk, hogy mi ritkán törődünk annyit a komposzthalmunkkal, hogy az ilyen gyorskomposztáláshoz optimális körülményeket teremtsünk, és amúgy is a legtöbb komposztálható anyagot fel szeretnénk dolgozni (progresszíven akarunk komposztálni, ugye), ennyi idő egyáltalán nem sok. Mire egy nagyon vegyes, átlagos műgonddal kezelt, itt-ott néha kiszáradó részekkel óhatatlanul tarkított komposzthalom teljesen megérik, ennél sokkal több idő fog eltelni. Nem is szabad senkinek sem csüggednie, aki a komposztja sebességével nem dönt világrekordot.

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr2314339177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andrass9 · http://blogkocsma.blog.hu 2018.11.03. 13:54:12

Sok éve komposztálom már a diólevelet. Ráadásul a komposztálókat a helyi önkormányzattól kaptam, így van időm felváltva érlelni. Utána meg megy a veteményesbe :)

zisz 2018.11.03. 18:14:07

Az atkás fertőzések miatt inkább égetni kéne. Alig van már nem fertőzött fa. A komposztálás csak tovább rontja az atkás fertőzés helyzetét. Régen égették és nem volt fertőzés.

bozon 2018.11.04. 00:56:26

@zisz: Érdekes felvetés; de arra meg kellene keresni a választ, hogy tényleg ez okozza-e a problémát.
-- Komposztálás nélkül tényleg sokkal kisebb lenne a fertőzések intenzitása?
-- Tényleg a komposztálás miatt ugrott meg? (Főleg, hogy ezt általában nem is komposztálják.)
-- Jellemzően túlélik-e egyáltalán ezek az atkák, akármik a komposztálást?
-- Nem sokkal hatékonyabbak más terjedési csatornák?
-- Mi a helyzet más, hasonló fertőzésekkel? (Az nyilván nem megoldás, hogy minden biomasszát égessünk el, mert ilyeneket hordozhat.)
-- Mi volt a hasonló fertőzések terjedésével, mielőtt megjelent az ember, és egyáltalán elkezdte a falevelek egy részének elégetését?

Egyébként mik a tünetek? Én nem emlékszem, hogy a diófák most általában és tömegesen rosszabb állapotban lennének, mint régen, de simán lehet, hogy nem figyeltem eléggé.

Arcade Macho 2018.11.04. 23:30:31

a kutatas szerint idealis esetben 9 honap alatt lebomlik a diolevelben levo cucc
idealis esetben a rendes komposzt lebomlik 4-5 honap alatt

nem idealis esetben ez hogyan alakul?
lebomlik egyaltalan a dioban levo mereganyag?

bozon 2018.11.05. 01:53:11

@Arcade Macho: A felvetés jogos!

Vannak, akik a gyorskomposztba a falevelet már eleve nem javasolják (tehát eleve hosszabb ideig komposztálják azt), de ha ezt most félretesszük, akkor is arra jutunk, hogy legfeljebb azok a diólevelek okozhatnak gondot, amelyek megússzák az "aktív zónába" kerülést (pl. a felszínen vagy egy száraz foltban vannak). Erre nagy mennyiségben csak akkor lenne esélyük, ha az egész komposztot, vagy annak nagy részét adnák. (Ilyennel is tervezek kísérletezni, de ez messze nem a tipikus.)

Ha még kilenc hónapnál is tovább komposztálunk (az én tapasztalataim szerint általában igen, mert egyszerűen irreális, hogy az átlagos kertben külön komposztot tartsunk a gyorskomposztálásra, és azzal olyan intenzíven törődjünk, ahogy az ideális esetben kell), akkor egy-két átrakást is meg kell úszniuk úgy, hogy nem kerülnek be az aktív részbe.

Az tehát 99%-ban biztos, hogy a kilenc hónapig vagy tipikusan inkább hosszabb ideig rendesen komposztált halomban a levelekkel együtt a kritikus anyagok is lebomlanak.

madarasi.abel 2018.11.08. 22:26:58

@bozon: A fertőzött levelek komposztálása attól függ, miként bírja a fertőzés forrása az idő, meg a komposztáló vasfogát.
Gombás diólapit pl belefogatják a földbe, így a spórák nem fertőznek újra. Nem vagyok szakértő, de úgy gondolom, a rendes komposztálást (hosszú ideig tartót) nem sok minden éli túl.