Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

A fenntarthatóság eszméje liberális érték

2019. június 06. - bozon

Mint láttuk, konzervatív érték és baloldali érték is. Ezek után nyilván érték lesz a hagyományosnak tartott XX. századi hármas leosztás harmadik táboránál, a liberálisoknál is. Nem mondhatja már ezek után semelyik párt, semelyik szimpatizáns, hogy a fenntarthatóság hidegen hagyja, sőt, az ellensége. Zöld véna nélkül nincs igazi konzervatív, nincs igazi baloldali, és nincs igazi liberális sem. Ez utóbbival végződik háromrészes ideológiai képzésünk.

Nem úgy, mint a konzervatívoknál, itt a pontos latin szómagyarázat a segítségünkre lesz. Szokás ugyanis a „liberális” szót szabadosnak vagy szabadnak és hasonlónak fordítani, azonban ezek a fordítások pontatlanok (na jó, lehet, hogy csak megváltozott a szó jelentése a neolatin érában valamikor, de nekünk úgyis az eredeti jelentés lesz a segítségünkre). A līberālis latin melléknév ugyanis a klasszikus (köztársaságkori és korai császárkori) latinban azt jelenti, hogy „szabad (līber) emberhez méltó”. A „hét szabad művészet” (septem artēs līberālēs) is egy pontatlan fordítás, nem a rabságot szerencsésen elkerült művészetekről van szó, hanem arról a „tantárgyhalmazról”, amiben ki kell művelnünk magunkat ahhoz, hogy szabad emberhez méltó tudással vértezzük fel magunkat.

De vissza a lényeghez! A liberális gondolkodás alapeszméje a fentiek szellemében az emberi jogok abszolutizálása és mindennel szemben való megvédése. Mit jelent ez? Azt, hogy előre pontosan lehatároljuk, milyen alapvető jogok kellenek az aktuális társadalomban a szabad emberhez méltó élethez, majd ezeket kőbe véssük, és nem engedjük, hogy más jogszabályok vagy egyes társadalmi és gazdasági szereplők ezeket megsértsék. Indult ez mondjuk a szürke (nem nagyon pattogó) átlagemberek élethez való jogával valamikor az ősközösségben, aztán ahogy egyre gazdagabb és bonyolultabb lett a társadalom, társultak ehhez újabb és újabb jogok.

Mondjuk, a magántulajdonhoz (békeidőben) többé-kevésbé már mindenkinek volt joga a középkor végére, aztán a személyes mozgás szabadságához, a tanuláshoz vagy a szólásszabadsághoz való jog is kialakult a XIX. század végére a legfejlettebb társadalmakban. Ma már a fejlett, magasan technologizált társadalmakban az olyan „úri huncutságok” is alapjoggá kezdenek válni, mint a lakhatáshoz vagy a szélessávú interneteléréshez való jog. Kétségkívül igaz ugyanis, hogy ezen életfeltételek hiánya a ma társadalmából kirekeszt, másodrendűvé tesz, miközben bőven a társadalom teljesítőképességén belül van az, hogy ezeket még a legszegényebbeknek is valahogyan biztosítsuk. Akkor meg miért ne? – kérdezné a vérbeli liberális (itt is fenntartva a lehetőséget, hogy vannak képmutató liberálisok, de őket a példánk szempontjából semmiképpen sem tartjuk igazi liberálisnak).

És itt érkezünk el a jövő generációk jogaihoz. Az emberi jogok abszolutizálása magában foglalja azt is, hogy ezek nem függenek attól sem, hogy kire alkalmazzuk őket éppen. Több joga legyen a balra lakó szomszédnéninek, mint a jobbra lakó szomszédbácsinak? Kizárt! Szabad emberhez méltatlan ez a megkülönböztetés. Namármost, ha figyelünk arra, hogy gyermekeink, unokáink is szabad emberhez méltó életet élhessenek, akkor kötelességünkké válik a természeti erőforrásokkal való fenntartható, felelős gazdálkodás.

greenheart.jpg
A kép innen van

Persze, álliberális módon itt is megkérdezhetnénk, hogy akkor most korlátozzuk-e a ma meglevő habzsolási, szemetelési, zabrálási szabadságot. Igazi liberális módon erre a válasz: igen. Nézzünk csak meg egy durva párhuzamot! Kiindulhatnánk a gyilkolászás, a rablás, lopás vagy a pofozkodás szabadságából (voltak olyan társadalmak, ahol ezek egyesek számára meg is voltak engedve), de tudjuk, hogy a liberális alapvetés (illetve a józan ész) szerint az élethez, a sértetlenséghez és a vagyonhoz való jogok sokkal inkább hozzátartoznak a szabad emberhez méltó élethez. Azaz mások alapjoga itt az egyénre vontkozó tilalmak és kötelességek formájában jelenik meg.

Nincs tehát liberálisabb viszonyulás a természethez, mint annak fenntartható megőrzése szabad gyermekeinknek és unokáinknak. Liberálisul: a szemetelés, a környezetpusztítás látszólagos joga legfeljebb csak megszokás, sőt, jogsértő gyakorlat, nem alapjog.

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr4914869472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemecsekerno_007 2019.06.06. 15:29:01

"a környezetpusztítás látszólagos joga legfeljebb csak megszokás, sőt, jogsértő gyakorlat, nem alapjog."

hát persze... akkor nézzétek már meg, hogy az okostelefonotokban lévő ritkafémek milyen környezetterhelést jelentenek...

na mondjuk nem itt hanem Kelet-Kínában...

bozon 2019.06.06. 15:37:03

@nemecsekerno_007: A telefonom nem okos, több mint 10 éve használom, és akkor is azért vettem, mert az előző kifingott.

De nem táncolok el a kérdés elől, ami teljesen jogos. Attól, mert kimutatható, hogy a nyugat minden fő politikai áramlatának alapelvei közé kell, hogy tartozzék a természet védelme, sajnos még nem következik, hogy ez mindenhol a világon meg is van oldva. Hasonlóan közös alapérték például a becsület, aztán tessék.

A fenntarthatóság mint közös alapelv viszont azt mindenképpen jelenti, hogy
1. semelyik mainstream eszmei áramlatnak nem ellensége, ellenfele,
2. sőt, mindegyiknek a programjában meg kell, hogy jelenjék.
Azokat a politikusokat, tehát, akik nem zöldek, pártfüggetlenül dobjátok ki! Persze, újrahasznosítva; van sok értelmes emberi munka még. ;-)

nemecsekerno_007 2019.06.06. 15:58:07

@bozon: Az egyik kérdés ami szerintem megragadja a lényeget a következő:

Joga van-e ugyanúgy fogyasztania minden kínainak v. indiainak mint egy amerikainak v. európainak?

A leggazdagabb 1-2%-ot kéne rákényszeríteni, hogy környezetkímélő technológiákba fektessen, illetve olyanokba amelyek az átlagembereknek lehetővé teszik, hogy önellátóak legyenek legalább alapszinten. (étel, ívóvíz, lakhatás) Persze ehhez le kell mondani a jelenlegi "pénz csinált pénzt" rendszerről... nem lesz egyszerű...

masszazsinfo.hu 2019.06.06. 16:33:05

Ciki hogy a címlapon gerillakakának olvastam a címet?

masszazsinfo.hu 2019.06.06. 16:33:54

Ja persze mondani is akartam valamit: kíváncsi vagyok, mennyi idő kell ahhoz, hogy egymásnak feszüljenek az illiberálisok a mindenki mással!

Gyorgy007 2019.06.06. 19:20:38

Én igazi jobboldali (fideszes), konzervatív zöld vagyok. Akkor most mi van?
A hazai liberalizmus pedig a pestis, most pont a MSZPt darálta be.

reyj 2019.06.07. 04:41:06

@Gyorgy007: A konzervativizmussal semmi baj: gerillakuka.blog.hu/2019/05/30/a_fenntarthatosag_eszmeje_konzervativ_ertek. Valójában a baloldali, liberális és konzervatív értékek (köztük a fenntarthatóság) egyaránt olyanok, melyek mellett egy életre érdemes elköteleződni, de pártokhoz foggal-körömmel ragaszkodni nem szabad. Így ugyanis velük együtt könnyen elsodródhatunk a valódi értékek mellől.

bozon 2019.06.07. 12:46:42

@nemecsekerno_007: "Joga van-e ugyanúgy fogyasztania minden kínainak v. indiainak mint egy amerikainak v. európainak?"
Igen. Ebből következik, hogy ha vissza kell fognunk magunkat, akkor mindenkinek vissza kell fognia magát.

Persze gyakorlatilag a kérdés úgy merül fel, hogy joga van-e a mai kínainak úgy fogyasztania, mint egy európainak vagy amerikainak az 1960-as években. Ez már egy bonyolultabb kérdés, és a válasz inkább nem, de meg kell oldani a fejlett világ felelősségét is. Például a fejlődőknél még kevésbé lerontott természet ökológiai szolgáltatásait a fejlett világ valahogyan vásárolja meg.

bozon 2019.06.07. 12:48:08

@masszazsinfo.hu: "Ciki hogy a címlapon gerillakakának olvastam a címet?"
Nem.

"Ja persze mondani is akartam valamit: kíváncsi vagyok, mennyi idő kell ahhoz, hogy egymásnak feszüljenek az illiberálisok a mindenki mással!"
Már feszülnek. Az illiberálisok, persze, meg tudják találni a környezetvédelmet is, mint ellenséget.