Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

Gerillakuka

A csomagolóanyag-típusok, amelyeket azonnal be kellene tiltani

2022. október 31. - bozon

Igazi zöld körökben (nem az ilyen kukássárgákban, mint mi) arisztokratikusan illik kezelni az úgynevezett „csővégi megoldásokat”. Ebben egyébként sok igazság van, hiszen szó szerint minden bajt sokkal hatékonyabb az okához közel kezelni – minél közelebb, annál jobb –, ugyanakkor van két nagyon apró mozzanat, ami miatt úgy látjuk, a csővégi megoldásokért is le kell hajolni. 

Az első ilyen mozzanat szimplán az, hogy a csővégi megoldás is jobb, mint a semmilyen. Ezt kikezdhetetlen érvnek tartjuk még akkor is, ha ezután napokat lehet körbe-körbe vitatkozni arról, hogy egy-egy csővégi megoldás hogyan tartja bent a legrosszabb szokásaiban a társadalmat. Sőt, még akkor is, amikor ebben a vitában mi sem érvelnénk a cső vége mellett. A második részlet viszont, ami a csővégiek mellett áll, sokkal fontosabb: a cső végén derül ki egy csomó részletprobléma, és itt van arra is lehetőség, hogy az okozatból az okra következtetve akár a szennyezés kibocsátóját is bevonjuk a gondolkodásba, a rendszer jobbításába. 

(Van egy harmadik, filozofikusabb aspektus is: a csővégi megoldások túl igényes lenézése nem más, mint a környezettudatlan átlagpolgár „oldják meg a rendszerek!” szemlélete, csak egy kicsit fennköltebb kiadásban. Ne kelljen odafigyelni, legyen minden termék már eleve olyan, hogy megoldotta a fenntarthatóságát! A túlzott igényesség is vezethet oda, hogy végső soron a fogyasztóhoz közeli, a fogyasztót is bevonó megoldásokról a nagy teoretikusok ugyanazt gondolják, amit a feladatkerülő vagy egyenesen -tagadó átlagpolgárok: ez nem a „kisember” dolga – és ennek megint csak az az eredménye, hogy itt és most nem történik semmi.)

De mi a túró az a „csővégi megoldás”? 

Az, amikor az okozatot kezelgetjük az ok helyett. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy szennyezést kibocsátó cső végét, például az autók kipufogócsövét, ami mögött ott áll a környezetvédelem, és megpróbálja összegyűjtögetni, majd kezelgetni azt a szennyet, ami abból előtör. Miért nem azon vagyunk, hogy az a szennyezés ki se jöjjön? 

Ez sok esetben nem ilyen egyszerű kérdés. Rögtön az autóknál maradva: megoldás az, ha tisztább a kipufogógáz? Nem. Egyrészt azért, mert tisztábban sem elég tiszta (aki emlékszik a nyolcvanas évek budapesti levegőjére, az hálás a mostaniért, de a mostani sem egy életbiztosítás), másrészt azért nem, mert a klímaváltozás fő okozóját, a szén-dioxidot nem lehetséges kiküszöbölni. Megoldás akkor az, ha az autónak nincs is kipufogócsöve? Nem, mert az autót hajtó energia előállítása, tárolása még mindig óriási környezetterheléssel jár (feltehetőleg nem akkorával, mint a benzin égetése, de a javulás valószínűleg messze nem nagyságrendi).

Megoldás az, ha nincsenek is autók? Közelítünk: a dízelbuszos közlekedés fajlagos (egy utaskilométerre eső) kibocsátása ugyan nem igazán jelent előrelépést, de a trolibuszé, vagy sokkal inkább a kötöttpályás közlekedésé, a biciklizésé már igen. A teljes megoldás, a legmélyebb ok kezelése azonban akkor következik be, ha az emberek sokkal kevesebbet mozognak a városban (ez jobb városszerkezettel részben megoldható, részben nem). E rövid gondolatsorral egyébként azt bizonyítottuk be, hogy egy problémahalmazban számos olyan lépés lehetséges, ami az egyik oldalról nem csővégi, a másikról pedig már igen.

A legbelső megoldás, a mobilitástervezés (ennek részeként a városok átalakítása, iparági paradigmaváltások) csak több ilyen lépés után volt gondolatilag hozzáférhető, és mivel nem is hozhat teljes megoldást (mozogni mindig kelleni fog), és több évtizedes a kifutása is, teljesen magától értetődő, hogy a hozzá képest csővégi megoldásoknak is helyük van egy teljeskörű stratégiában. Egyébként is, az eggyel jobb lépés mindig akkor jön elő, amikor szembetűnő az előző tökéletlensége – csak ne álljunk meg félúton! 

A csővégi megoldás hatékonysága és működtethetősége tehát előbb-utóbb feltűnő információ lesz a használóknak, és minden olyan kibocsátó számára is, aki hajlandó benne részt venni (aki pedig nem, azt rá kell venni – vagy meggyőzéssel, vagy adókkal, vagy pedig tiltásokkal). Esetünkben, ha a szemétszelektáló honpolgár szembesül azzal, hogy vannak olyan csomagolások, amelyek egyik kukába se igazán valóak, előbb-utóbb felmerül benne az igény, hogy csak olyat vegyen meg, amelyikre ez nem igaz. Ha tud. Az igényes kereslet és a hozzá passzoló kínálat egymáshoz vezető útját segítjük azzal, hogy „a cső végén” kezelhetetlennek bizonyuló problémákat eggyel beljebb próbáljuk megoldani. 

Ha ezeket a szelektálhatatlan csomagolásokat betiltjuk, és ha már elég sok olyan fogyasztó is összegyűlt, aki a cső végén érti az összefüggést, akkor talán emezek valamiféle helyi véleményvezérként el tudják magyarázni a tiltások okát és helyességét; és így azokban sem támad éles ellenállás az új tiltásokkal szemben, akik maguktól nem voltak arra hajlandóak (vagy nem tudták megtenni), hogy a mai, olcsó és áligényes megoldásokat előnyben részesítő világban utánajárjanak a fenntartható (-bb) megoldásoknak, vagy akár árban is többet áldozzanak rájuk.

Jöjjenek most a célba vett ártalmas, de nélkülözhető csomagolások! 

Több fajta részcsomagolásból álló ragasztott csomagolások 

Hova is dobjuk az úgynevezett buborékcsomagolásokat? Mi, a tudatosabbak szétválasztjuk jól-rosszul a papírt és a műanyagot, aztán drukkolunk, hogy a papírral szennyezett műanyag is olyan helyre jusson, ahol elég jó az újrafeldolgozáshoz. 

De van olyan helyzet, amikor ez az egész hülyeség nem lenne pótolható csak papírral vagy csak műanyaggal? Még az utóbbi is jobb, mint a kevert. 

buborek-elemek.png
Az alsó-középszinten már látszik, hogy sima papírdobozban is jól megvannak ezek az elemek; lent pedig kicsit kilóg a képből, de sima zsugorfóliában is vígan elvannak

Ugyanennél a több részből ragasztott csomagolástípusnál maradva: van nagyobb hülyeség, mint az ablakos pékáru-zacskó? Mi célt szolgál? Annyival jobban lehet belelátni a keskeny átlátszó sávon keresztül a pénztárnál (miközben a legtöbb pénztáros bemondásra is elhiszi, mi van a batyuban)? Vagy csak jobban néz ki, és a fene se mondta el senkinek, hogy mennyire ártalmas? (Egyébként ebből is van jobb és rosszabb; az Aldi ablakos zacskói legalább nagyon könnyen szétválaszthatóak. Legalább ezt tudni kellene követni már most is.) 

ablakos_kenyer.png
Ezt a kenyeret aztán tényleg teljesen felesleges volt ebbe tenni. Ha kifejezetten erre menne is ki a játék, bármilyen átlátszatlan zacskóban azonosítani lehetne. 

Többkomponensű rétegelt csomagolóanyagok 

Tulajdonképpen a fenti kategóriához is tartozhatnának, hiszen a többféle, egymás feldolgozását akadályozó anyag itt is egymáshoz van ragasztva, csakhogy itt az anyag minden pontja meg van rontva: a rétegelt papír-műanyag (-fém) csomagolásokról van szó. Ezek legnagyobb része italos „kartondoboz”, és a TetraPak rendszerbe tartozik, kialakult újrafeldolgozási rendszere van!

Erről az újrafeldolgozási rendszerről olyan nagyon sok nyílt információnk nincs, de a legjobb tudásunk szerint a többrétegű anyag darálása után a papírrost nagy része újrafeldolgozható csak, a többi használhatatlan, és megy az égetőbe. Gondot okoz továbbá, hogy bár úgy tudjuk, épül magyarországi feldolgozóüzem, az elmúlt években ezt a hulladékfajtát közúton külföldre szállították, és ezzel a logisztikai oldalon is adtak vele egy pofont a fenntarthatóságnak. 

És ha már saját feldolgozórendszer, sajnos e recept alapján elég sok termék készül – például papírpoharak, tányérok, különféle egyéb dobozkák és eldobható tégelyek –, visszagyűjteni azonban csak a márkás italosdobozokat lehet. Noha az újrafeldolgozás – már amennyire – az összes ilyen típusú anyag számára egy közös rendszerben megvalósítható lenne, tartunk attól, hogy pl. a papírpoharak nem jutnak el az újrafeldolgozóba, akár oda dobjuk őket, ahová a TetraPak-ot is, akár nem. 

Arról nem is beszélve, hogy mivel ezek a csomagolások nem betétdíjasak, elég sok kerül szanaszét a természetbe, és mivel műanyagot tartalmaznak, le se bomlanak. Lehet ekkor bennük akármennyi papír, nem az számít, amikor egy, tíz vagy éppen ezer év múlva megtaláljuk a vékony mocskos műanyagfóliává aszott csomagolást. 

tejesdobik.png
Hátul petpalackos tejek – még ez is jobb, mint ami elől van –, lent pedig olyan többrétegű dobozok, amelyek még külön egy olyan műanyag felsőrészt tartalmaznak, ami egy az egyben szemétté válik

Fémgőzölt műanyagfóliák 

Nem tudjuk, mennyire tudományos ezeket a fémesen csillogó, rideg műanyagfóliákat minden esetben így hívni, de az biztos, hogy két eset lehetséges velük kapcsolatban. Vagy tényleg újrafeldolgozhatatlanok, és akkor be kell őket tiltani, vagy nem, de akkor miért tartják ezeket sokan feldolgozhatatlannak? Vagy ha egy részük problémás, akkor azt kell betiltani. 

csillogo_acsko.png
Szépen csillog ez a zacskó – bár így eldobálva egy kicsit kevésbé hangulatosan –, de minden valószínűség szerint teljesen felesleges és problematikus is. Miért szabad gyártani még mindig? 

Az biztos, hogy szinte mindent, amit ilyenbe csomagolnak – édességet, burgonyaszirmot stb. – megtalálunk „rendes” műanyagban is. Vagy ilyenkor a termék eltarthatósági ideje nem öt év, csak mondjuk három? Üsse kő! 

A műanyagtartalmú teafilterek 

A komposztmumus-keresés egyik slágerévé lett az utóbbi időkben a teafilter, mivel kiderült, hogy amíg mi gyanútlanul használgattuk, a gyártók szép csendben nemcsak valódi komposztmumust, hanem saját magunkat is mikroműanyaggal mérgező jutalombombát csináltak belőle. Ez gyors és határozott megoldásért kiált, de valahogy mégsem áll össze a kritikus tömeg e kérdés mögött (sem). 

Sajnos, a gyártók arról is gondoskodnak, hogy a boltban ne is tudjuk kideríteni, melyik termék tartozik a sötét oldalhoz, pedig ebben a kérdésben már csak a saját egészségünk miatt alapvető lenne, hogy gyorsan és teljesen kiiktassuk a műanyaggal kevert változatot az életünkből. Ha már megvettük és kibontottuk, egy nagyjából igaz ökölszabállyal tudjuk segíteni az eligazodást

teasdobik.png
Ott rejlik a dobozokban a konzumnép jutalma: mikroműanyag az embernek és a környezetnek. Sokszor filterenként külön tasakban, ami egyes esetekben nem is papír, s a doboz is becelofánozva, hogy a maximumot kihozzuk a szemétgyártási potenciálból. 

Nem kellene azonban ökölszabályokra bízni a vásárlói és komposztálói döntést, hanem teljesen alap lenne, hogy holnaptól ráírják a dobozokra a filterek összetételét, illetve pár hónap alatt (azért csak pár hónap alatt, mert ilyenkor fontos gazdasági szempont, hogy a nép még be tudja csókolni a gyártásban, valamint a készleten levő mérget) be is tiltsák ezt az ártalmas sunyi gyakorlatot. 

Már írtunk róla: a dohánytermékek csomagolásai 

Az emberi viselkedéssel mint a csővégi megoldások egyik lényeges alkotóelemével bizonyult összeférhetetlennek az, hogy a dohánytermékek csomagolása nem bomlik le gyorsan, teljesen és észrevétlenül. Egy régebbi cikkünkben már lamentáltunk arról, hogy mivel ezek az utcán szétszórt szemét igen nagy részét képviselik, egyszerűen képtelenné kell tenni az embereket arra, hogy ezzel kárt okozzanak. 

dohanyszemet.jpg

Amúgy a dohánytermékek csomagolása egyébként is papírból és feldolgozhatatlan, illetve nehezen feldolgozható részekből (fém-papír kétrétegű elemekből és apró celofáncafatokból) áll. Álljon csak papírból! Ha esetleg valaki nem emlékezne azokra a – nem is olyan régi – időkre, amikor ez tényleg így  volt, az utcai tapasztalataink alapján jelentjük: ma is van már olyan gyártó, amelyik legalább a fém-papír izét mellőzi már. Csak egy lépés tovább, és már meg is vagyunk. 

De itt most általánosíthatunk is: minden feleslegesen többször becsomagolt dolgot ezentúl csomagoljanak be csak egyszer. Például mi a fenének becsomagolni a teás képen levő teásdobozokat még egy celofánba? Mert az utóbbi 2–3 évtizedben a műanyagipar belénk sulykolta, hogy nincs annál kőkorszakibb és prosztóbb dolog, mint nem körültekerni mindent műanyagfóliákkal? Így lesz a környezetünk is igen elegáns és higiénikus: jól körbeműanyagoztuk már. 

Olyan (csomagoló-) anyagok, amelyek hasonlítanak egy másikra, vagy más miatt úgyis a vegyesszemétbe kerülnek 

A cső végén hatalmas tanácstalanságot okoz, és emiatt kerülendő minden olyan megoldás, ami többféle anyagot összetéveszthetővé tesz, vagy egyes anyagokat úgy vált ki újabbakkal, hogy a kellő infrastruktúra és a tudatformálás hiányzik. 

Erre kiváló példa a bioműanyagok alkalmazása. Például a zacskókon sokszor olvashatatlanná váló jelzések vagy az egyszerű figyelmen kívül hagyás miatt ma már sokan bizonytalanok, hogy egy-egy példányt a komposztba, a műanyagba vagy a mindent megoldó jolly jokerbe, a vegyeskukába tegyenek. Ha otthon komposztálható, de nincs komposztáló sem otthon, sem a közelben akkor (egyébként: indítsunk egyet!) nem kétséges a zacskó útja. Ha felismerhetetlen a jelzés, vagy ha csak ipari komposztálásra alkalmas a zacskó, megintcsak csapdába esett a tudatosabb felhasználó is. 

 biozacsko.png
Biozacskó a közkomposztban (erről legalább látjuk, hogy biztos az). Akkor most kivegyük, vagy benne hagyjuk? (Progresszív komposztálók vagyunk, benne hagytuk.) 

De a legjobb példa a meggondolatlan – pontosabban csak a marketingosztályok zöldremosó agymenésein meggondolt – cserére az, amikor a hagyományos műanyag helyett, ami eddig a vegyeskukába került, jól bevezetik a bioműanyag cuccokat, amelyek szintén a vegyeskukába kerülnek. Erről érdemes tudni, hogy rosszabb is, mint az eredeti megoldás, ugyanis a vegyeskukába kerülő bioműanyag kezelése pont olyan problémás, mint a hagyományosé, a gyártása viszont sokkal jobban terheli a környezetet. Az egész technológia lényege az lenne, hogy a bioműanyag a helyére kerüljön. Ha ez nincs meg, akkor visszalépést jelent. 

mekikomposztalhato.png
Tök jó, hogy papír és fa, de ez úgy, ahogy van, használat után megy az égetőbe. (Elnézést a cégre utaló jelölés meghagyásáért, de pont ott, ahol ez van, egy titokban még mindig műanyagtartalmú csomagolást rejtettek el.) Egy céges komposztálási programmal lenne tökéletes a rendszer.

Bármilyen csomagolás? 

Anyagukban gondoltuk újra a fenti csomagolóanyagokat: a kevert anyag helyett jobb a tiszta műanyag, de annál is jobb az, ami lebomlik – feltéve, ha tényleg oda kerül, ahol hasznosan le tud bomlani. Fontos azonban a cikkünk végén kitekinteni az „újragondoláspiramis” magasabb szintjére is: kell nekünk egyáltalán egy a rakás csomagolás? A bioműanyag, de sokszor a papírcsomagolás is példa rá, hogy van ugyan fenntarthatóbb megoldás, de ha ezeket csak bambán cserélgetjük, nem jutunk sokkal előrébb. Az igazi előrelépés a felesleges dolgok elhagyása.

Klafa, ha tiszta zsugorfóliában vannak az elemek, és még jobb, ha papírban, de minek becsomagolni őket egyáltalán? Amellett, hogy nincs szó sérülékeny áruról, meggyőződésünk, hogy a négyes csoportosítás csak azt a célt szolgálja, hogy amikor 1, 2 vagy 3 elemre van szükségünk, akkor a maradék megkapja az esélyt az elkallódásra, hogy ezzel is növekedjék a kereslet. Nem, hogy nem lenne rosszabb, jobb lenne, ha a ceruzaelemeket egyesével, csomagolatlanul lehetne megvenni.

A pékárut sem kell egyáltalán zacskóba tenni, ha viszünk magunkkal valami szütyőt, amiben elvisszük, vagy ha az utcán megevett pékárut nem egy rettentően higiénikus zacskóból kivéve akarjuk megtaperolni a kezünkkel, mielőtt megesszük. 

Mindig van előrébb, és nincs sok időnk. Minden téren tehát a lehető legmesszebb kell menni. Nem mellesleg erre is a szorgosan alkalmazott csővégi megoldás, a felelős hulladékkezelés tanít meg bennünket, és sokszor ez jelöli ki a következő lépés irányát is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr1817956002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mesterséges Geci 2022.11.01. 23:25:36

A sötétzöldeket nem lehetne betiltani?

Mesterséges Geci 2022.11.01. 23:32:07

Egy pillanatig azt hittem, csak előítélet volt a sötétzöld jelző, de az utolsó pár sort elég volt elolvasni.

Mondd, sötétzöld tesó, a pékáru számára fenntartott "vászonszütyő" felétek mikor van kimosva? És hogyan? Netán gépben? Mit mosol mellette, féknyomos, hugyos gatyákat?
És hogy éred el, hogy másnap reggel még ehető legyen? Mert ha nem zárod el nagyjából légmentesen, akkor az egyik reggel megvett zsömle másnap reggel már csontszáraz.
Régen még belefért, hogy reggeli előtt elugrani a sarki boltba, ma azért nem ilyen egyszerű.

Közlekedő tömegközlekedő 2022.11.01. 23:38:07

Gondolam eszek egy agyú steaket. Zöldnáci szemmel védhető, ha lábon hajtok be Riskát a lakásba és ott baszom fejbe kalapáccsal? Akkor nincs csomagolási és szállítási szennyezés (mínusz a 47kg marha fos az útvonal mentén.

KékFény6 2022.11.02. 00:45:17

Ha már csomagolásról írsz, nézz légyszi utána, hogy valójában mi az általad celofánnak nevezett teás és cigis dobozok csomagolása (már csak azért is, mert a celofán nem műanyag!).

bozon 2022.11.02. 05:41:01

@Mesterséges Geci: tehát akkor szerinted a különféle textíliákat külön mosásokban kell mosni? Gratulálok majd a logisztikához, ami nálad otthon a mosáshoz kapcsolódik. (Feltehetőleg nem te csinálod, azért vannak ezoterikus elképzeléseid róla.) Egyébként mi nem szarjuk össze a gatyáinkat. Egyébként is, ha a mosógép nem mos rendesen, akkor miért használod?

Ha otthon a kenyeret zárt cuccban akarod tartani, akkor van kenyértartód, vagy _többször használsz_ egy nejlonszatyrot erre. Akár egyenesen viheted azt is a boltba, csak ne dobd ki rögtön az első használat után. Nem egyszerű?

bozon 2022.11.02. 05:44:43

@Közlekedő tömegközlekedő: nagyon könnyű szélsőségekben gondolkodni. Főleg azért, mert ilyenkor meg se érint a változtatás lehetőségének a szele. Ugye?

Volt az emberiség történelmében egy röpke pár ezer éves szakasz, amiben a marhát már alkatrészenként vitték haza a végfelhasználók, és mégsem egy műanyagáradat közepébe rejtve. Ez az időszak cirka a kilencvenes évekig tartott. Ha nem emlékszel, kérdezd meg a szüleidet! Képesek voltak rá!

Mesterséges Geci 2022.11.02. 05:47:38

@bozon: feltehetőleg a konyharuhát sem mosom össze a fehérneművel.
Pedig az nem érintkezik ennyire közvetlenül élelmiszerrel.
Zsenike...
Kenyértartót gondolom, csak fotón láttál. Abban ugyanúgy kiszárad huszonnégy óra alatt.
Nejlont többször? Újabb zseniális ötlet. Fingod sincs, mi az a penészgomba. Nincs több kérdésem, zöldike.

bozon 2022.11.02. 05:49:48

@KékFény6: szeretjük a precízkedést, ezért kapsz egy pontot, de ha megengednéd a hétköznapi szóhasználatot (az illető anyag nyilván egy mai, nagy mennyiségben gyártott műanyagféle -- minden bizonnyal HDPE --, amit mi is a sárga kukába teszünk, de a formája miatt olyan sokban nem reménykedünk), akkor tudnál a lényegre is koncentrálni. Mint ahogy a nejlonszatyor se nejlon, és az ezüstpapír is alufólia. Remélem, azért a cikk mondandóját értetted.

Mesterséges Geci 2022.11.02. 05:51:08

@bozon: az a baj veletrk sötétzöld idiótákkal, hogy nem tudjátok elképzelni, a civilizáció fenntartása akkor is környezetszennyező, ha barlangban éltek.
De kívánom neked, hogy életed hátralevő részét egy szennyezésmentes, sötétzöld társadalomban éld le! Pont olyanba, amilyenért itt habzó szájjal acsarkodsz! :D (micsoda vinnyogás lenne, ha rá lennél kényszerítve! :D)

bozon 2022.11.02. 05:52:53

@különvélemény: a cikk elején a finom beszólást a "hivatalos" zöldmozgalomnak te sem értetted. Nem baj. :)

Általánosítani és a lényeget figyelmen kívül hagyni viszont baj.

bozon 2022.11.02. 06:17:22

@Mesterséges Geci: majd együtt fogunk vinnyogni, amikor a Földet felzabálta az az egyszerre agresszív és tehetetlen szemlélet, amit itt közvetítesz. Pont azt írjuk, hogy a cikkben szereplő csomagolások elhagyása alig jelent problémát, miközben a használatuk a legproblematikusabb. Egyáltalán, elolvastad?

Egyébként ki írta itt, hogy az emberiség működése szennyezésmentes vagy az tud lenni? De nem pont ezért kellene a szennyezést a minimálisra szorítani?

különvélemény 2022.11.02. 06:49:23

Na nézzük:
A legtöbb buborék csomagolás lopásgátlási céllal készül, nem a gyártót kell hibáztatni. Az elemeken ez látszik is, az olcsó jó ömlesztve is.
A pékáru csomagolás celofán és papír, mindkettő cellulóz.
A csipszes csomagolás eléggé speciális rétegelt cucc, ami kell a légmentes, páramentes, zsírálló csomagoláshoz, kifejleszteni sem volt egyszerű, nemhogy lecserélni másra.
A tea és a dohány is párazárás miatt kerül fóliába, mindkettő általában celofán, ami cellulóz.

Az egész egy álprobléma, semmi baj nincs a szeméttelepekkel, fél Tokyo arra épült.
Évezredekig tudjuk pakolni úgy, hogy észre sem vesszük, annyi idő alatt meg elbomlik a műanyag is.
A tengerbe jutást kell megakadályozni, de pont a 2 legszélsőbalosabb, legsötétzöldebb ország tolta a szemetet Délkelet-Ázsiába, Kanada és Ausztrália.
A klíma és energiaválság sokkal nagyobb gond, és a műanyagot jelenleg töredék energiából lehet előállítani, mint bármilyen alternatív csomagolást, valamint tartósabb is, így kevesebb a szemét.

Mesterséges Geci 2022.11.02. 06:55:44

@különvélemény:
"... legszélsőbalosabb..." :D
Te pont olyan hülye vagy a politikához, mint poszterünk a környezetvédelemhez. :D

bozon 2022.11.02. 07:02:12

@különvélemény: ennyi téveszmét egy rakáson!

-- A buborékcsomagolásnak semmilyen lopásgátlási funkciója nincs.
-- A pékárus zacskó nem celofán (egyébként az sem teljesen sima cellulóz). Itt @KékFény6 kolléga megint kap egy pont. :)
-- Benne is van a szövegben, hogy a csipszes izé biztos jobb, mint a sima műanyag, de _nem annyival_.
-- A teát és dohányt is évszázadokig forgalmazták effajta párazárás nélkül. Nincs rá _akkora_ szükség.
-- A szeméttelepekkel nincs semmi baj (ez a tokiós sztori is erősen sántít)? Ezt azért gondold meg még egyszer. Hirtelenjében csak addig, hogy szinte mindegyikből előbb-utóbb jut a tengerbe is (az már szerinted is rossz), és a műanyag addigra sem bomlik el bennük (ezt is nagyon rosszul tudod). Arról nem is beszélve, hogy mekkora szeméttelepekre lenne szükség, ha ez így menne tovább, és hogy a szemétnek egy tekintélyes része akkor is a rendszeren kívül, a szabadban landol.

bozon 2022.11.02. 07:03:43

@Mesterséges Geci: te meg annyira van jólnevelt, amennyire okos. :)

különvélemény 2022.11.02. 07:36:34

@bozon:
-- de van, pont azért utálja mindenki, mert nem lehet kibontani
-- hazudsz: papir-zacsko.hu/pekarus-zacskok/papirzacsko-ablakos-bagett
-- de, annyival
-- évszázadokig öntötték a szart az utcára, térjünk vissza oda
-- en.wikipedia.org/wiki/Yumenoshima
-- www.etk.pte.hu/public/upload/files/hirek/2018/09/csomagolas.pdf
Tehát lebomlik annyi idő alatt.
De nem is az a lényeg, hanem, hogy már most is vannak ígéretes műanyagevő baktérium kísérletek, valamint ahogy fejlődik a világ és ha a fúziós reaktorok beindulnak, vagy még újabb módot találunk az energiaszükséglet megoldására.
Ha "végtelen" és olcsó energia lesz, akkor nem lesz többé szemétprobléma, mert elplazmásítasz mindent, ami a végső hulladékfeldolgozási megoldás.
Így csak max 100-200 évre kell lepakolni a szemetet, utána ki fogják ásni az értékes elemekért.

Csakhogy a szélsőbalosok és a sötétzöldek vissza akarnak lökni minket a sötét középkorba. (ők a vallási dogmáikkal ott érzik jól magukat)
Márpedig környezettudatos szegény ember nem létezik. Az emberiségnek fejlődnie kell, minél gyorsabban, az fogja megoldani a problémákat.

különvélemény 2022.11.02. 08:24:09

Egyébként a világ legnagyobb környezetszennyezője a természet.
A műanyagokat is annak köszönhetjük, hogy a fásszárú növények megjelentek, és lignin-t használtak ehhez, ami egy polimer, amiből szén meg kőolaj lett.
Az "újrahasznosításhoz" a természetnek évmilliók kellettek, mire megjelent egy gombafaj, ami le tudta bontani.
Mi csak "kiássuk" a természet szemetét és "újrahasznosítjuk". A lebontásához sem kell majd sok millió évet várni, mi gyorsabban dolgozunk.

Mesterséges Geci 2022.11.02. 08:44:03

@bozon: hát melletted egy rinocérosz is elpirulna az arcbőröd vastagsága miatt.

bozon 2022.11.02. 09:18:30

@különvélemény: ennyi furcsaságot egy rakáson! :)

-- És persze, egyben az egészet nem lehet ellopni, ugye?
-- Ha foglalkoznál hulladékkal, akkor értenéd, hogy a hivatkozás alatt is pontatlan megfogalmazás van (bár egy iparági oldalon azért ez már súlyosabb dolog). Még egy pont @KékFény6-nak. :)
-- Megindokolnád? Nem láttál ugyanolyan vagy hasonló terméket sima műanyagba csomagolva? Vagy láttál, de két perc alatt megromlott? Vagy teliholdkor farkasemberek másztak elő belőle?
-- Mondtam ezt? És amikor a szüleid, mondjuk, 1993-ban műanyag nélkül hozták el a cuccot a hentestől, még a szart is az utcára öntötték?
-- Ugye, azt vágod, hogy szemétre csak úgy építeni nem lehet, hanem miután minden biológiailag lebomló rész elbomlott benne, ki kellene termelni, és úgy, tömörítve betölteni? Ugye, tudod, hogy ennek fényében egészen valószínűtlen, hogy kommunális szemét akármilyen származéka van a hivatkozott mesterséges szigetek alatt? (Sokkal inkább pl. sitt vagy bányászati meddő, salak stb.) Ugye, te is olvastad, hogy a hivatkozott Wikipédia-szócikk szerint is elfogyott már a hely ott is?
-- A műanyaglebomlásról szóló cikket nem tudom, miért linkelted be, de még ha igaz is, az én igazamat bizonyítja (egyébként az egész egy sor feltételezés, és valószínű, hogy sok műanyag az ott jelzettnél is sokkal lassabban bomlik le).

Az az egésszel a baj, hogy elég csak neked és a veled egyetértőknek várni a "végtelen" fúziós energiára és a műanyagfaló baktériumokra, de ebbe mi is bele fogunk dögleni.

A "természet mint környezetszennyező" elméleted pedig azért nem igaz, mert minden anyagnak számít a koncentrációja, a szeparáltsága, a mennyisége és az egyes anyagáramok időskálája. A természet alkotta az arzént, edd meg! Vagy ez így már mégse olyan jó és magabiztos vicc?

Mesterséges Geci 2022.11.02. 09:52:21

@bozon: ahhoz túl buta vagy, hogy számodra legyen.

különvélemény 2022.11.02. 10:22:45

@bozon:

-- De, de nem mindegy, hogy egy 2 centis dolgot kell elrejtened, vagy egy 20 centiset. Ráadásul a kis termékeknél, mint az elem, vagy pl. egy pendrive, vonalkódot sem tudsz rakni a termékre, meg lopásgátló matricát sem, mert nincs rajta hely. Hidd el, a cégek spórolnának a csomagoláson, ha megtehetnék, az is pénzbe kerül.
-- legyen úgy
-- még a csipszesben is megmondom, hogy (az egyébként 1 éves, nem 3-5 ) eltarthatóság elején, vagy végén van a termék, főleg az extrudált kukoricapehelynél, a burgonyacsipsz jobban bírja
-- te mondtad, hogy évszázadokig jó volt a teát és a dohányt megrohasztani út közben, ha épp olyan volt az időjárás. De manapság is néha belefutok helytelenül tárolt/szállított termékbe, ami fogyaszthatósági időn belül romlott meg, ez ellen még a legjobb műanyagok sem védenek meg
-- évtizedekig pakolták rá a cuccot rétegezve, mire ráépítenek már tömörödött és bomlott annyit, amennyit tudott. A hely nem fogyott el, csak már belelóg a szállítási útvonalakba, így másfelé kell terjeszkedni, le van írva...
-- Olyan cikk is van, majd megkeresem, hogy durván túlbecsülték a zöldek a műanyagok lebomlásának idejét.

Nem fog beledögleni senki, pont az ilyen apokaliptikus gondolkodás miatt röhög a fél világ a zöldeken. Engem nem zavarnak a szeméttelepek, azt sem tudom, hol vannak, annyira elhanyagolható a méretük.
Szépen halad a világ a tisztább dolgok felé, felesleges betiltogatósat játszani, nem a használhatatlan papír szívószál fogja megmenteni a világot, és még csak nem is lépés abban az irányban. Csak egy felesleges erényvillogtató pótcselekvés.

Konkrétan nem tudott elbomlani a fák anyagának durván 30 %-as, tehát kidőlt a fa, és ottmaradt "örökre", szerves polimer "szeméthegyek" borították a szárazföldet, nem nehéz ezt megérteni.
Az arzénes viccet a másik szektának, a biósoknak mondd!

bozon 2022.11.02. 10:46:23

@Mesterséges Geci: az'szem, ez leleplező erejű. Akkor beszélj, ha van mit mondanod!

különvélemény 2022.11.02. 10:49:04

Egyébként(2) nem értem a bigott természetvédőket. A Föld, és nagy valószínűséggel a világegyetem legritkább élőlénye az ember, mivel nem ismerünk más, civilizációt építeni képes intelligens fajt, míg a tudósok többsége szerint az élet gyakori lehet az univerzumban.
Ehhez képest a legsötétzöldebbek legszívesebben kiirtanák az embereket a Földről (a legritkább élőlényt). De legalábbis visszatolnának a középkorba, ne legyen repülés, ne legyen autó, ne legyen semmi, ami felesleges a túléléshez.Árut se szállítsunk, termeljen mindenki magának lokálisan, és haljon ki a népesség nagy része, mert máshogy nem megy műtrágyák, meg növényvédőszerek, meg gmo nélkül.
Persze az űrrepülés is felesleges és környezetszennyező, rohadjunk meg itt a Földön, amíg egy meteorit, vagy gamma sugárnyaláb ki nem írt minket.
És persze mindent ellenezni kell, nehogy építsünk mondjuk egy megújuló energiás vízerőművet, mert a hárompettyes pitypangbéka költőhelyét veszélyezteti.
Kedvencem a lokátorállomás balhé volt, amire megígérte a honvédség, hogy vigyáz a bizbasz virágokra, de az is nem. Pedig egy lokátorállomásnál nagyobb környezetvédelmi objektum nem is kerülhetne oda, ott nem mászkálhat senki letaposni a virágokat, mert legrosszabb esetben lelövik.

bozon 2022.11.02. 10:54:10

@különvélemény:
-- Mint írtam, a csomagolás indokolható funkcióihoz (ha vannak) ott a tiszta műanyag és a tiszta papír. De amennyibe manapság egy ceruzaelem kerül, ezek között nincs ott a lopásgátlás.
-- (Ezzel végeztünk.)
-- Jó, akkor te mindig a frisset vedd meg. Akkor a számodra nem az 5 év kontra 2 év, hanem az 5 hónap kontra 2 hónap a kérdés. Pont ugyanannyira nem éri meg.
-- Ha a műanyagban is megromlik a helytelenül tárolt, szállított áru, akkor meg mi is a kérdés?
-- Persze, nem fogyott el a hely, csak másra kell. :)
-- Kíváncsian várom, mert ha mondjuk, arról van szó, hogy ezer év helyett tízezret becsültek, és az bebizonyosodott, hogy nem igaz, akkor a bizonyításhoz kell egy időgép is.

Szépen halad a világ a tisztább dolgok felé? Látsz a szemedtől?

A lignin nagy részének maradéka amorf szénként a földben marad, és ezáltal javítja (nem rontja!) a talaj minőségét (vízháztartás, ionháztartás, mechanikai tulajdonságok). Ha ez évmilliók alatt kőszénné áll össze, akkor is el van rejtve, és teljesen inert. A legkevésbé sem példa arra, hogy valami problematikus.

különvélemény 2022.11.02. 11:53:52

@bozon:
-- A papír műanyag vegyítésen nem vitatkoztam, a legjobb, amikor kivehető papír van benne (mert műanyagra nehéz nyomtatni) De ezeket a bizbaszokat azért nem hasznosítják újra, mert nincs ember, aki kiválogatná, de ha lenne (és jóval drágább lenne az áru, mert bele lenne építve az árába, itt visszautalnék a szegény ember nem környezetvédő témához) akkor is ott van, hogy sok polimer nem újrahasznosítható, más meg nem olyan tulajdonságokkal rendelkezik.
3,4 -- Egy nem erre eddig sem tartana
-- Egy hajózási útvonalat nem lehet arrébb rakni, a szemetet igen, értelmetlen az érvelésed
-- Ha jól emlékszem, valami tízezer évek voltak egyes műanyagoknál, és ezt cáfolták meg, de persze ez is csak egy tanulmány, mint az is, ami 10 ezret mondott.

Látok. A nyugat több, mint 100 évig szennyezte a világot fejlődése közben, miután elkezdett környezetbarátabb lenni, (persze ez is csak nyugaton igaz, a nyugati cégek simán szennyeznek tovább "shithole country"-kban, ahogy trump fogalmazott). Kínának már csak 2 évtized kellet, míg felhúzta magát, már ők is sokkal jobban odafigyelnek, persze a korrupció még hátráltatja ezt, de már repkednek a komoly büntetések ott is.

Nincs elrejtve, olaj is feltört nem egyszer, nem egy helyen, de szénmezők is égnek évtizedek óta, szennyezve a környezetet, metán is szivárogni szokott.

De ha annyira utálod a szeméttelepet, a műanyag is csak kőolaj, el lehet égetni, mint ahogy teszik is, és ott meg lehetne szűrni, nem rosszabb, mint a szénerőművek, és legalább eltünteti a műanyagot.

bozon 2022.11.02. 12:03:45

@különvélemény: nem tudom, miből szűrted le, hogy a természetvédők el akarják tüntetni az embert. Meg akarják védeni a természetet és _magát az embert_ a saját károkozásától.

bozon 2022.11.02. 12:11:00

@különvélemény:
-- Jó, akkor egyetértünk: legyen tiszta vagy szétszedhető a csomagolás. Ha válogatni drága, akkor pontosan az a megoldás, hogy építsék bele az árba. Ha nem teszik, hazudunk magunknak.
-- "3,4 -- Egy nem erre eddig sem tartana" -- nem értem, elnézést.
-- Persze, a szemetet (ami nem is az a szemét, amire te gondolsz) arrébb lehet tenni. Mondjuk, olyan távol a várostól, hogy praktikusan használhatatlan a mesterséges sziget. Ezt pont úgy hívják, hogy kimerült a lehetőség.
-- Hogy cáfolták meg? Mi ad nekünk kellő tudományos alapot és magabiztosságot ahhoz, hogy ilyen mennyiségben termeljük a műanyagszemetet, és hagyjuk a nagy részét a szabadba kikerülni?

Annyira megjavult a Nyugat és Kína is, hogy most már nincs probléma? Látványprojektek zajlanak, halogató részmegoldások. A lényegi cselekvés terén még azokat a triviális lépéseket sem tudjuk megtenni, amelyekről például ez a poszt is szól. Ez a lényeg.

A szén és az olaj igen kicsi töredéke szabadul ki azokon a módokon, amelyekről írsz.

Ha elégeted a szemetet, akkor a légkör lesz a szemétdombod. Pont ezzel szorulunk most a legjobban.
süti beállítások módosítása