Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

Vegán november konzultációval vagy anélkül

2019. november 27. - reyj

Mennyire lehet lassú egy blog, ha két bejegyzése között lezavarnak egy konzultációt a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról? No, nem arról van szó, a helyzet valóban gyors cselekvést kívánt, és bizony résen kellett lennie annak, aki a határidő lejárta előtt ki akarta fejteni a véleményét ezen a megkérdőjelehető hasznosságú kérdőíven. Én is megtettem a magamét, hogy legalább felhívjam a figyelmet e lehetőségre mindenféle levelezőlistákon. Az érkezett reakciók nem voltak meglepőek, mindazonáltal magánlevelek, tehát nem publikálom őket. Azonban az alábbi válaszlevelemből mégis kiderül ez-az.

nemzeti_vegankaja.jpg
Nemzetikonzultáció-színű vegánkaja útra készen

„Nem szerettem volna levéllavinát, de ha már egyszer elindult, hadd hívjam fel a figyelmet a konzultáció legfontosabb kérdésére:

»Hajlandó lenne-e életmódjának, étkezési vagy vásárlási szokásainak megváltoztatására annak érdekében, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás ellen küzdelemhez?«

A változtatás nyilván nem azt jelenti, hogy milyen energia felhasználásával folytatom az eddigi életemet. A például most pénteken is remélhetőleg negy létszámban felvonuló fiatalok azt próbálják jelezni, hogy ők hajlandók ténylegesen változtatni, és pont azt kérik, hogy a politikusok emeljék végre át az ezzel foglalkozó kutatóktól, vagy ha úgy tetszik szakemberektől mindazt, amit kifundáltak.

Vagyis ne azt nézzük, hogyan fér bele a fenntarthatóság a fejlődésbe, hanem azt, milyen irányba kéne fejlődni a
fenntarthatósághoz. A sértődöttség inkább a »felnőtteket« jellemzi: lám, elétek raktuk a Nutellát, ti meg inkább kéritek vissza az erdőket, amiket ki kellett irtani az ehhez szükséges pálmolajhoz.

Úgy a generációs, mind a politikai ellentéteken felül kell emelkednünk, és valódi közösségként funkcionálnunk a megoldáshoz. Az, hogy eddig egyik kormányzat sem kezelte helyén a környezetvédelmet, nem jelenti az, hogy ez így jó.

A szelektív hulladékgyűjtés terén rendszerszinten is van mit fejlődni, de egyes részei már jól mutatják, mennyire kész egy közösség élni egy olyan lehetőséggel, amit ennél jobban nem lehet felülről segíteni. Mindenki nézzen magába, hogyan él ezzel, mennyi kellemetlenséget hajlandó felvállani azért, hogy a szemete a megfelelő helyre kerüljön, és abből extrapolálhatja, hogyan fogadná a további, valódi életmódváltoztatásra irányuló környezetvédelmi okosságokat.

Azon lamentálni, hogy nem is minden gyűjthető szelektíven, nyilván nem értelmes, mindaddig, amíg vannak ténylegesen újrahasznosítható dolgok. A megoldás itt is a megelőzés lenne, érdemes gondolkodni a Humusz közösségi komposztálója és Budapest kevés csomagolásmentes boltja közül az egyik tőszomsédságában dolgozva [megjegyzés: a levélfolyam szereplői a Karinthy Frigyes út környékén dolgoznak] mennyire könnyen lehetne változtatni ezen is.

Volt ugyanis egy fényképsorozat – biztos sokan ismerik – arról, hogy egy héten a világ egyes tájain mennyi ételt fogyaszt egy család. Ha az amúgy fogyó népességű fejlett országokat nézzük, nyilván sokszoros fogyasztást láthatunk (és ez csak az étel!). Ha csak a felelősségi körünkön túlmutató problémákkal vagyunk hajlandóak foglalkozni, abba egyrészt beleőrülünk, másrészt elmulasztjuk a saját lehetőségeinket – sőt, lássuk be: kötelességeinket – ezen a téren.

Én több levelet erről nem írok, de bárkivel, bármikor kész vagyok beszélgetni akár erről, akár arról, milyen változtatásokat lehetne, kellene bevezetni akár a saját magánéletünk, akár a munkahelyünk stb. körében. A probléma nem egyszerű, mint látjuk, de elvileg okosak vagyunk, nemigen háríthatjuk el magunktól, hogy gondolkozzunk ezen is – és miért ne tennénk közösen?

Üdvözlettel...”

Az álmom ugyanis az, hogy legalább erre az egy kérdésre nagyon sok igen érkezik, és akkor nem félve a sárga mellényektől, fentről is el mer indulni valami. Mi itt lentről próbálkozunk: pénteken újabb klímasztrájk, a Black Fridayből Buy Nothing Fridayt csinálunk, megágyazva ezzel tematikus hónapjaink közül a legnehezebbnek, a vásárlásmentes decembernek, miközben még bőven dübörög a vegán november, vagy talán inkább a „mit együnk” november.

E téren sem abból áll az életmódváltás, hogy ökoszisztémák kiirtása árán megrtermelt, fél világon átutaztatott, agyoncsomagolt-tartósított növényi alapanyagokból állítjuk elő kedvenc ételeinket. Az emberek erőfeszítései csak a rendszerszintű erőfeszítésekkel együtt értelmesek, és fordítva.

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr8015326382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.