Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

Gerillakuka

Ha zavar a büdös, komposztálj!

2019. augusztus 10. - bozon

Kistarcsán (is) bűzlik valami. De mi is? Az úgynevezett depóniagáz. Mi ez? Honnan jön? Mit csinálnak vele? Mit kellene csinálni vele?

Szóval, mi ez és honnan jön?

Amikor a szerves anyagok lebomlanak – nemcsak úgy maguktól, hanem szorgos kis állatok, gombák, mikroorganizumusok megeszik őket –, akkor a szerves anyag vázát adó szén alapvetően kétféle útra indul: vagy a talajban marad (ne feledjük, ez a komposztálás egyik célja!), vagy gázok alkotóelemeként a levegőbe kerül. A keletkező széntartalmú gázoknak csaknem az egészét kiadja a szén-dioxid és a metán (mindkettő színtelen és szagtalan, kis koncentrációban egészségre nem ártalmas); ezek alkothatják a szemétdombból felszabaduló depóniagázt. Az eset kapcsán talán érdemes megjegyezni, hogy hiába zavar minket leginkább a bűz, a bűzös molekulák a depóniagázban elenyésző részt képviselnek.

A szén-dioxid körülbelül olyan anyagcsere-folyamatok során keletkezik, mint amit mi is csinálunk: megesszük a sok ételt, és ebből az „elégetett” szenet szén-dioxidként kilélegezzük. Ha a szerves vegyületek nem „elégnek”, azaz nem oxidálódnak, akkor viszont túlnyomórészt metán keletkezik. Ez a szerves vegyületek anaerob bomlása. Mivel a metán igen erős üvegházgáz – sokszoros mennyiségű szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást eredményez –, a szerves hulladék kezelésének legfontosabb feladata, hogy az anaerob bomlásból keletkező metán ne kerüljön ki a légkörbe.

Mit csinálunk vele?

Ha a kistarcsai esetet elolvassuk, rögvest kiderül, itt mit csináltak a depóniagázzal (ne legyenek kétségeink, ez nem egy különleges eset):

  • Semmit. Évekig csak gyűlt és rohadt a szemét, s ha a lakókat nem zavarta volna már akkor is a bűz, még mindig itt tartanánk. Ez persze egyenesen a legrosszabbat jelenti: a szemétdomb belsejében uralkodó anaerob körülmények közt intenzíven termelődött a metán, majd szivárgott ki a rohadó szemét közül.
  • Így-úgy, rosszul összegyűjtik. Pár hónappal ezelőttre kiépítettek egy depóniagáz-gyűjtő rendszert. De ha eredetileg sem volt erre felkészítve a szemétdomb, akkor mennyit ér ez? A gázelvezetésre fel nem készített halomból nyilván továbbra is szivárog a gáz – ezt a lakók most újra érzik –, de azért az elvezetőrendszer is ott van, a gáz egy része oda is csak-csak betéved.
  • Amit összegyűjtöttek, elfáklyázzák. Az összegyűjtött metán igen hasonlít a földgázra, mivel az is nagyrészt metánból áll – tehát értékes energiahordozó. Mit csináljunk akkor vele? Égessük el! Nem egyszerű ezt a gázt kezelni, nem vezethető be egyszerűen a gázcsőbe – például azért, mert a földgáznál sokkal magasabb a vízpára-tartalma –, de egy idén elkészült rendszernél ez azért már durva hozzáállás.

A fentiekből kiolvasható, hogy akkor mit kellene csinálni ezzel a gázzal. Legelőszöris meg kellene akadályozni, hogy egyáltalán keletkezzék. Hogyan? Termeljünk kevesebb szemetet, és azt se tegyük szemétdombba! A kommunális hulladékban bomló szerves anyag leginkább kétféle forrásból származik: a papírhulladékból, illetve az egyéb komposztálható hulladékból. Ezeket tehát juttassuk el a papír-újrahasznosításba, illetve a komposztunkba. A papírt is lehetne komposztálni, de ha az értékes, az iparban újrahasznosítható alapanyag, akkor ott a helye.

Ha meg keletkezik depóniagáz, azt gyűjteni kellene, és energiagordozóként használni. Ha a fenti frakciók nincsenek a szemétben, akkor elenyésző keletkezik belőle (sőt, ha a műanyagot és fémet újrafeldolgozásba küldtük, már szemét sincs igazán), de a központilag gyűjtött komposztálható hulladékot a komposztálás előtt meg szokták járatni egy szándékos anaerob fermentációban, ahol a leválasztott biogázt energiakinyerés végett begyűjtik, majd az anyagot komposztálják.

Komposztáljunk!

pixabay-compost-kicsi.jpg
Forrás: Pixabay

Ha jól csináljuk a komposztálást, akkor

  • nagyon vegyes, sokféle komposztálható anyagot tartalmazó,
  • se nem túl nedves, se nem túl száraz,
  • se nem túl levegős, se nem túl tömör,
  • amúgy is kicsi halomban álló (egy-két-pár köbméteres), tehát a levegővel relatíve nagy felületen érintkező

komposztunk lesz, ami be se kerül a hulladéklogisztikába, és sok-sok szén talajba kerülését biztosítja. Azt, hogy jól működik a rendszer, abból látjuk, hogy a belseje meleg (dúl benne az aerob korhadás), a közepes nedvesség és levegősség kritériumát teljesíti, és jól „eszi” a beletett hulladékot.

Ennek a tudományáról már régen tervezek írni, de a komposztálással addig se várjon rám senki! A műanyagmentes júliust sem tagadtuk meg a hónap végén, a komposztáló szeptembert is kezdhetjük előbb.

Bagoly mondja verébnek

S végül egy aktuális megjegyzés még idekívánkozik. Mi is szokott a legfőbb ellenvetés lenni, amikor a komposztálás szóba kerül? Hát, az, hogy „büdös”. Igen, ha valaki megemeli a pár napos réteg tetejét, aztán beledörgöli a fejét, egészen biztos, hogy megtalálja a büdöset. Azonban azok, akik szerint a jól rakott (nem nehéz, lásd a fenti három szabályt: minél vegyesebb, közepesen nedves, közepesen levegős) komposzthalomnak akár közvetlenül mellette állva is erősen érezhető a szaga (nem is beszélve azokról, akik addig perlekednek, amíg látják az ablakból a komposztot), nem igazán vannak tisztában a helyzettel. Próbálják ki!

És összevetésül nemcsak a kistarcsai (vagy bármelyik szemétdombi) bűzt érdemes felidézniük, hanem csak egy átlagos nyári kukaürítést a városban.

10082019004-kicsi.jpg

Mi látható a képen? A jellegzetes folt, ami a kukásautó alatt minden kukaürítéskor keletkezik nyáron. Kicsit halványan látszik, mert már három napos, de ha tűző napsütésben napok múltán is így kivehető, elég sűrű lé lehetett – és ez csak egy kis, kertvárosi kuka volt! Nem is ajánlatos frissiben közel jönni, levegőt venni, mert a szaga minden komposztot megver.

Fúj, büdös, kórokozók, fertőzések – ezek pont a vegyes szemétre igazak! A kukában levő rohadás minimum egy hétig érlelődik, dühöng, fertőz, míg a komposztra bármit rátesz az ember, annak a legdurvább szaga, leve, egy nap alatt elenyészik.

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr8615003294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Yossarian_M 2019.08.11. 09:01:39

Hogy te milyen hulye vagy... Bar ez megszokott a sotetzoldektol. Ha komposztalsz ugyanazok a gazok jutnak a levegobe csak szetszortan tobb helyrol. Barmok nepe

bozon 2019.08.11. 09:07:05

Nem kell tudni, csak el kellett volna olvasni: a gázok arányát az határozza meg, hogy mennyire aerob a bomlás.

Na, és a büdös.

Üdv., Orr

Yossarian_M 2019.08.11. 10:23:57

@bozon: a helyes komposztalas is anaerob, csak szolok. Es kurva budos

Andrass9 · http://blogkocsma.blog.hu 2019.08.11. 10:43:45

@Yossarian_M: Tizet egy ellen, hogy életedben nem komposztáltál. Sőt, talán komposztáló mellett se voltál.
5 komposztálót tart el a háztartásom (2 fő) és a kertem. Cserébe a vetemény gazdagon terem, majdnem teljesen ellát minket zöldekkel és gyümölccsel. A szagot legfeljebb akkor érezni pár óráig, amikor az összes lenyírt fű egyszerre indul bomlásnak. Másnapra 70C fokos a közepe, és gyakorlatilag hamuvá válik.

bozon 2019.08.11. 15:16:51

@Yossarian_M: Szerintem akkor simán összekeverted a komposztálást az anaerob fermentációval (ez utóbbit is megemlítettem a cikkben). Kontrolláltan helye lehet annak is, de már csak akkor, ha nagy mennyiségű biológiailag lebomló szerves anyag jelent meg amúgy is a rendszerben (nem elsődleges cél).

Yossarian_M 2019.08.11. 16:21:17

@bozon: amit irtal ertelmezhetetlen. "csak akkor, ha nagy mennyiségű biológiailag lebomló szerves anyag jelent meg amúgy is a rendszerben (nem elsődleges cél)." A komposztalas elsodleges celja maga a "nagy mennyiségű biológiailag lebomló szerves anyag" lebontasa. Szevasztok, leptem, komposztaljatok tovabb hatha meg zoldebbek lesztek

bozon 2019.08.11. 17:08:44

@Yossarian_M: Az nem elsődleges cél, hogy nagy mennyiségű biológiailag lebomló anyag jelenjen meg a hulladéklogisztikában. Maradjon otthon, legyen belőle komposzt, ha csak egy mód van rá! _De ha már_ megjelent (pl. szennyvíziszap, üzemi konyhai hulladékgyűjtés, esetleg belvárosi biokuka), akkor érdemes lehet anaerob módon bontani, mielőtt komposztálnánk.

(A hivatkozott mondatban szó se volt a komposztálás céljáról.)

bozon 2019.08.11. 17:09:30

@Yossarian_M: Amíg nem írsz indoklást, te vesztettél. ;-)

Paraphone 2019.08.13. 08:57:45

Bár tudnám, miért léteznek és aktívkodnak olyan emberek, akiknek fáj mások teljesen ártalmatlan "sötétzöld"-sége. Mégis miért fáj valakinek, ha X, meg Y komposztál?

Womb Rаider 2019.09.19. 11:28:54

@Yossarian_M: Ááááá... imádnivaló, ahogyan szent meggyőződéssel hirdetsz ostobaságokat.
A komposztálás valójában aerob folyamat, bár nyilván vannak a komposztkupacnak ~anaerob zugai..

Elég, ha megnézel egy tetszőleges, házi komposztáláshoz kialakított edényt..és elolvasod, hogy miként célszerű kialakítani a komposztkupacot. Minden jel arra mutat, hogy a feladathoz levegőre lesz szükség, hogy a kupacban jelenlévő egyszerűbb és fejlettebb életformák egyaránt otthonos körülmények között végezzék a munkájukat. A dombot időnként célszerű átforgatni, szintén ezen okokból. A komposzt domb akkor büdös, ha anaerob folyamatok is zajlanak párhuzamosan

Házi körülmények között te a fermentációval találkozhatsz, ami anaerob körülményeket igényel. kovászos uborka, savanyú káposzta.. de mibvel ott nem bomlik fehérje, nem is bűzlik.
:)
Ugyanígy a silózás is anaerob folyamat, de bár jellegzetes szaga van, bűzösnek azt sem igazán lehet nevezni..
süti beállítások módosítása