Akkor is tégy meg mindent a szemétcsökkentésért, ha senki nem segít!

Gerillakuka

Gerillakuka

Experimento finito ecce resultatum

Mi minden nő a diólevélkomposztban?

2019. szeptember 28. - bozon

Ígéret ne maradjon beváltatlanul: szép csendben letelt az experimentum magnificum ideje, nézzük meg, mi lett a komposztált diólevelekből – lassan már egy év után.

A folyamatos tájékoztatás ígérete – mégiscsak be kell vallanunk – nem teljesült, mivel a tavaszi felvételeket tartalmazó memóriakártyát a gyerekek úgy kiszedték a fényképezőgépből, hogy az azóta se olvas semmi mást sem. A memóriakártya sincs meg (a jó szabotőr nem végez félmunkát), tehát időközben gyártottunk egy maréknyi elektronikus szemetet, meg egy valahol levő mikroműanyag-darabot. Szomorú.

De vissza a lényegre! Így néz ki pillanatnyilag az ősszel elkezdett diólevél-halom, amire télen körülbelül még ugyanannyi levelet kaptunk, mint ami a kezdő posztban látszik:

28092019046-kicsi.jpg

Látszik, hogy tetemes mértékben összetöpörödött, illetve mindenféle növény számára táptalajjá vált a diólevél-halom. A kísérlet tehát a maga konyhatudományos módján beigazolta a sejtést: mire egy levélhalom komposzttá érik, lebomlanak benne a diólevélre jellemző esetleges méreganyagok.

Sajnos, a halom nem túl földszerű. Ez pont azért van, mert mindenféle növény számára táptalajjá vált. Miután már tavasszal tölgyfacsemeték kezdtek el benne növekedni (az elveszett memóriakártyán már rajta voltak), nem lehetett a halmot forgatni, komposztkeretbe pakolni. Nem voltak így adottak a komposztáláshoz ideális körülmények, de az eredmény és a tölgyfacsemeték mindenért kárpótolnak.

26092019043-kicsi.jpg

De miért pont tölgyfacsemeték? (Már vártuk a kérdést.) Az egyik plusz szállítmányba tölgyfaavar keveredett (nyilván makkokkal), amit alapvetően a „rendes” komposztba tettünk, és ott a forgatás és a kompaktabb kupac miatt nem is kelt ki semmi. De nem vagyunk Hamupipőkék, és emiatt a szétválasztás nem volt tökéletes. Külön figyelemre méltó, hogy ilyen kevés makk is eredményezett pár facsemetét, azaz feltehetőleg ezek – diólevél ide vagy oda – jól érzik magukat ebben a kupacban.

A kis tölgyfákhoz képest hatalmas izé, ami a kupacot félig befedi, egy dinnyenövény. A kupacot a facsemeték és a komposztálás miatt is mindenféle maradék levekkel locsolgattuk, és ezek közt volt dinnyelé is. Ez is rögtön kikelt (ez már nyári fejlemény). Sajnos, a dinnye napjai meg vannak számlálva, mert a tökfélék a hidegre nagyon érzékenyek, esélyük sincs nem hogy áttelelni, de akár a telet megérni.

26092019044-kicsi.jpg

A levélkomposztról általában

És még egy ígéretszegés: meghirdettük a komposztáló szeptembert, de írni még nem volt időnk róla. Miféle forradalmár az ilyen? Erre is van némi mentségünk (azon túl, hogy volt közben például egy iskolakezdés): maga a komposztálás nem maradt el, folytatni pedig októberben és azután is kell! (És addig is dübörgött a használtruha-szeptember.) Mielőtt írunk a komposztálás hogyanjáról bővebben is, e téma kapcsán még a levélkomposztálással kapcsolatos legfőbb tapasztalatunkat és jótanácsunkat megosztjuk: óvatosan vele, hiszen – a sors fintora – ez tartogatja a leginkább lelombozó tapasztalatokat.

A falevél ugyanis az a komposztanyag, ami a leggyorsabban, egy pár hetes időszakban keletkezik, s aztán a legnehezebben bomlik el (mindemellett úgy tűnik, hogy fakeltetésre éretlenül is kiváló). Attól az esettől eltekintve, hogy a faágakat nem aprítjuk, és ezzel szívatjuk meg magunkat, ez a leglassabban bomló kerti hulladék. Az óvodai programunkban látszott a legjobban, hogy miközben a bentről hozott papírfélék és konyhai hulladék szépen, ütemesen eltűnt a komposztládákban, a viszonylag nagy udvarból összegyűjtött őszi levélhalmokat az első télen – másodjára azért jobban taktikázunk – egészen tavaszig pakolgattuk, s végül jövő tavaszra tudunk megnyugtató minőségű komposztot gyártani belőle.

De az érés jó úton halad, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ez a benne lakó izé, ami az egyik átforgatáskor előkerült:

19092019038-kicsi.jpg

(Elnézést a rongyrázásért, de a méretet érzékeltető kisebb címlet éppen nem volt nálam.) Azt tippelném, hogy szarvasbogár lárvája. Vagy valami más?

Szóval, türelmesen a levélkomposztálással, és a progresszív komposztálás – ugye, mindenki azt csinálja? – keretében keverjük minél jobban a gyorsabban bomló anyagokkal. Úgyis ez a főszabály.

A bejegyzés trackback címe:

https://gerillakuka.blog.hu/api/trackback/id/tr6915180498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BTBT 2019.09.30. 08:59:19

SZia,

pajor, a cserebogár lárvája.
Add a tyúkoknak, szeretik! :)

2019.09.30. 09:04:00

Azért ez így nagyon dilettáns és esetlen.

bozon 2019.09.30. 09:39:19

@BTBT: Na, de a cserebogáré is lehet ilyen rohadt nagy?

bozon 2019.09.30. 09:44:43

@Eugene Horse: Tökre nyitva áll a lehetősége annak, hogy jobbat és alaposabbat csinálj. Volt egyébként alaposabb kutatás is ebben a témában, az egyik előzménycikkbe linkeltük: www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201202/18_Tirczka.pdf

Mi meg a hulladékcsökkentés bővebb témáján belül ezügyben is megírjuk a tapasztalatainkat, népszerűsítünk, bátorítunk. Annak is örülünk, ha jönnek mások ebben is, és jobban csinálják. ;-)

2019.09.30. 09:57:37

@bozon: azt tudod ugye, hogy ez teljesen érvénytelen érvelés? :)

bozon 2019.09.30. 11:50:32

@Eugene Horse: Érvénytelen érvelés, de mi ellen? Úgy látom, azt kérted számon, hogy miért nem szigorúbb módszertanú kutatás ez; de mi nem is akartuk, hogy az legyen. Az mások dolga, és meg is csinálták, be is linkeltük.

clemens 2019.10.01. 04:36:22

"Sajnos, a halom nem túl földszerű"
Ezzel a mondattal magadat cáfolod.

bozon 2019.10.01. 05:23:54

@clemens: kívülről nézve nem az, de ha beletúrnék, az lenne. De nem túrhatok bele. Mindenesetre, a rajta növő növények földszerűnek találják, és ez a lényeg.

múzeum 2019.10.01. 12:14:16

@bozon:
Ha nagyon nagy a lárva, akkor orrszarvúbogáré. Ha kisebb, akkor inkább valamelyik virágbogár lárvája (aranyos virágbogár = Cetonia aurata, olajzöld virágbogár = Protaetia cuprea). Lehet benne hagyni őket a komposztban, meggyorsítják a lebomlást, pont a levelekét meg a többi nehezebben feldolgozhatóét. Az ürülékük abszolút földszerű (tulajdonképpen humuszos föld). Külföldön néhol direkt betelepítik velük a kupacot.

Biztos nem cserebogár, mert a cserebogárfajok lárvái a talajban élnek és élő gyökereket esznek.

Merkl Ottó
süti beállítások módosítása